Magyar
Cikk
Parnasos

 

Mindenkit elkápráztatott a magyar Eros

A Magyar Fesztivál Balett társulata, amely egyike Európa legjelentősebbjeinek, bemutatkozott a Parnasos Koncertek sorozatában.

Hétfőn este a magyar balettművészek Markó Iván koreográfus vezetésével elkápráztatták a közönséget technikájukkal. Olyan eredeti stílust mutattak be, amely elegyíti a testtel való kifejezést, a klasszikus balettet, a modern balettet, sőt még számos folklór elemet is.

Bővebben
 
Isten aranykötelén táncol

 

Isten aranykötelén táncol - Beszélgetés Markó Iván Kossuth-díjas balettművésszel

„Isten igazsága nem úgy működik, mint az emberi időrend”, nem olyan, mint a földi fény: hullámzó ragyogás helyett a megismételhetetlen, az egy és örök jóság útját nyitja elénk. Markó Iván tánckölteményei többnyire régóta dédelgetett álmokból születnek és mindig bennük foglaltatik alkotójuk énje, az Egész.

Bővebben
 
Rómeó és Júlia Jeruzsálemben

Rómeó és Júlia Jeruzsálemben  

Markó Iván, Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, Shakespeare legendás szerelmi történetét álmodta a XXI. századi Jeruzsálem történelmi falai közé.
A modern táncot, az arab és zsidó folklórt felhasználó előadás bemutatja, hogy a vallási és tradicionális ellentétek gyilkos indulatán is győzedelmeskedik az emberi szerelem elsöprő ereje.

A táncdráma látványában, díszleteiben és jelmezeiben a közel-keleti világ szellemiségét és hangulatát idézi.
A tradicionális zsidó zenei hagyományokra épülő muzsikát Jávori Ferenc "Fegya" komponálta a Magyar Fesztivál Balett számára, amely autentikus arab zenével váltakozik a darab folyamán.

Táncművészet - Zalán Magda - 2005. május

Izelítő a darabból: ITT

 
Táncszínházi est három részben

Siratófalak - táncszínházi est három részben

  • Káin és Ábel
  • Jiddische Mame
  • Siratófalak

Koreográfus-rendező: Markó Iván

A Holocaust 60 éves évfordulója érzelmi, gondolati és alkotói inspirációja arra készteti a koreográfus Markó Ivánt, hogy az ótestamentumtól napjainkig a tánc a film és a színház nyelvén a zsidó kultúra és emberség, valamint a személyes élmények és a történelmi tragédiák érzékeltetésével a mai néző szívéhez és agyához szóljon.

A színházi est három egyfelvonásos táncjátéka a valóság és a szimbólumok keveredésével azt kívánja sugározni a nézők felé, hogy a felejthetetlen fájdalom, a jelenbe és a jövőbe vetett hit egyszerre van jelen a koreográfus érzelmi, gondolati, alkotói világában.

Az előadás színpadi megvalósításának különlegessége, hogy Szabó Gábor operatőr rendező nagyszerű munkájának eredményeként Jeruzsálem városának megidézése, valamint a táncművészek valós testi jelenléte különleges atmoszférát teremt a Nemzeti Táncszínház színpadán.

Az est zenei nyelvezete a zsidó, arab és világzene forrásaiból építkezik, hogy minden nemzet számára érzékelhetővé, érthetővé tegye az emberiség talán legnagyobb tragédiájának történetét.

Alkotóműhely

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Következő > Utolsó >>

8. oldal / 9