English
Soha ne mondd, hogy soha

Gyerekfejjel még nem ismertem azt a mondást, hogy „soha ne mondd, hogy soha”.

Alig 30 évvel az első balettélményem után, a férjem munkájából adódóan megnéztem a Magyar Fesztivál Balett Menyegző, és Boleró című előadását. Sírt a lelkem gyönyörűségtől, amit az alatt a másfél óra alatt éltem át. Az előadás végén megjelent Markó Iván, a társulat alapítója, vezetője és mestere, a közönség pedig 15 percig állva tapsolt. Jó nekik, mert az élmény kíséri őket, akármerre lépnek fel az országban, ez élteti és hajtja tovább a Mestert.

- Mikor táncoltál utoljára?
Markó Iván: Idén, február 27-én a Rómeó és Júlia című előadásban.

- Miben hiszel?
M.I.: A Jóistenben..., de benne nagyon.

- Mire vagy a legbüszkébb?
M.I.: Hogy esendő ember vagyok.

- Szerinted van-e a szakmában ma olyan tehetség, aki megközelíti a fiatal Markót?
M.I.: Nem tudom, de bízom benne.

- Kire vagy tanítványaid közül a legbüszkébb?
M.I.: Nyári Gáborra, akit 8 évesen vettem fel a Győri Balett iskolájába és a mai napig táncművészként, próbavezetőként, együttesvezetőként szolgálja a Magyar Fesztivál Balettet.

- Bántál meg valamit az életben?
M.I.: Mindent ami a Jóisten akarata ellenében történt.

- Volt olyan döntésed, amit ma máshogy csinálnál? Mikor döntöttél rosszul?
M.I.:Ez a kérdés beláthatatlan egy ember számára, mert az igazság és az ítélet a Mindenható privilégiuma.

- Mit szeretnél még elérni az életben?
M.I.:Szeretném befejezni a könyvemet, amelynek címe a „Magány mosolya”, és színpadra állítani a Mózes avagy a Tízparancsolat című értékrendet a tánc és a színházművészet nyelvezetével.

- Miről szól a könyv?
Az életemről.

- Mit szeretnél még megérni?
M.I.: Istenem, Istenem ne hagyjál el minket!

- Mi motivál még Magyarországon a kultúra, illetve a tánc területén?
M.I.: A küzdelem.

-Milyen előadásra készülsz?
M.I.: Március 23-án Sopronban, a Petőfi Színházban a Tavaszi Fesztivál alkalmából mutatjuk be a Rómeó és Júlia Jeruzsálemben című produkciónkat, mely a halhatatlan szerelem történetéről szól.

-Miben különbözik ez a Rómeó és Júlia-feldolgozás a többitől?
M.I: Alapvetően nem különbözik. A történet a XX-XXI. században játszódik, és Verona helyett Jeruzsálemben.

Rómeó és Júlia Jeruzsálemben
Magyar Fesztivál Balett

Markó Iván, Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, Shakespeare legendás szerelmi történetét álmodta a XXI. századi Jeruzsálem történelmi falai közé.
A modern táncot, az arab és zsidó folklórt felhasználó előadás bemutatja, hogy a vallási és tradicionális ellentétek gyilkos indulatán is győzedelmeskedik az emberi szerelem elsöprő ereje.

A táncdráma látványában, díszleteiben és jelmezeiben a közel-keleti világ szellemiségét és hangulatát idézi.

A tradicionális zsidó zenei hagyományokra épülő muzsikát ­Jávori Ferenc „Fegya” komponálta a Magyar Fesztivál Balett számára, amely autentikus arab zenével váltakozik a darab folyamán.

 

Forrás: Kultúrpart